Megszokásból együtt maradni...megéri?

Merthogy ennek is megvannak a jelei, amikor egyszer csak azon kaphatjuk magunkat, hogy nem boldog pár vagyunk, hanem csak amolyan „rendben van” pár. Amikor tudjuk, hogy a másikba nem vagyunk szerelmesek, amikor nem ő a nagy Ő, és fordítva is ugyanez a helyzet. Mégis együtt vagyunk, együtt maradunk, mert miért ne? Sokkal könnyebb ez, mint a szakítás. És már megismertük egymást, megtanultuk a másikat szeretni, meg egyébként sem lehet tökéletes semmi.

Más megközelítésből egy ilyen állapot jelentheti azt is, hogy egy egészségtelen, megszokások által hajtott kapcsolatban vagyunk a másikkal – írja a Bustle magazin. És ez a rosszabb helyzet. Mert észrevétlenül is figyelmen kívül hagyjuk, esetleg kellemetlen helyzetbe is hozzuk a párunkat.

Egy ilyen kapcsolatot folytathatunk is, vagy a szakítás mellett is dönthetünk. És hogy könnyebben felismerjük a „megszokott” kapcsolatot, íme néhány jel, ami arra utalhat, ilyen a miénk is.

• Nem a párunk az első, akivel megosztjuk a jó és a rossz híreket. (Hanem például egy barátnő vagy kettő, vagy több, de nem ő.)
• Érezzük a külső nyomást – hol kellene már tartanunk… (Már rég össze kellett volna házasodni, gyereket nevelni, satöbbi, nekünk pedig még eszünkbe sem jutott.)
• Mindenki más kapcsolata sokkal romantikusabb, mint a miénk. (Legalábbis annak tűnik, mert a miénkből egyértelműen hiányzik minden romantika.)
• Nem a másik az első gondolatunk, ha bármit is tervezünk, szervezünk. (És viszont: a párunknak sem jut eszébe, hogy esetleg megkérdezzen bennünket egy fontos döntés előtt, vagy hogy este mit csináljunk. Ha jön egy program, igent mond, aztán majd közli, hogy nem ér rá. És már nekünk is van más programunk akkorra.)
• Nem várjuk a közös programokat. (Ha egyáltalán vannak. Elmegyünk, megnézzük, kivárjuk, de különösebben nem hatnak meg ezek a közös időtöltések.)
• Kényelmes vele lenni, mert végül is jó a kapcsolat közöttünk. (De nincs benne szikra, kihívás, szinte nem is hat ránk a másik.)
• Együtt vagyunk a másikkal, mert nem akarunk egyedül lenni. (És szerintünk annál még ez a kapcsolat is jobb.)
• Már nem dolgozunk önmagunkon. (Mert a párunk úgy fogad el bennünket, amilyenek vagyunk, akkor meg minek erőlködni?)
• Már nem dolgozunk a kapcsolatunkon. (Mert működik az anélkül is úgy-ahogy…)

Forrás: ridikul.hu